Autó adatai
Általános
- Évjárat
- 2010
- Tulajdonában
- 2017 óta
- Karosszéria színe
- Vipera zöld
- Utastér színe
- Szürke bézs
- Kivitel
- coupe
- Üzemanyag
- Benzin
- Beceneve
- Sárkány
Fogyasztás
- Városban
- 7.6 l/100km
- Országúton
- 6.4 l/100km
Teljesítmény
- 0-100 Km/h
- nagyon gyorsan
- 1/8 mérföld
- KÖSZI A TÁMOGATÁST!!!!
- Max. sebesség
- Sok
- Teljesítmény
- 160 Le
- Nyomaték
- Motor elhelyezése Elöl, keresztirányúLökettérfogat 1795 ccmMotor típusa Ecoline, 4 hengerMax teljesítmény 140.00 LE (103 kW) 6300 fordulat/percMax forgatónyomaték 175.00 Nm 3800 fordulat/percKompresszió 10.5:1Szelepek belső átmérője x mélysége 80.6 x 88.2 mmÜzemanyag rendszer BefecskendezésSzelepek / henger 4Üzemanyag kontroll Dupla felső helyzetű vezérlő bütyök (DOHC)Hűtőrendszer Folyadékhűtés
Motor
- Motor
- 1.4
- Hajtás
- Első kerék
Nyári felni konfiguráció
- Gumi
- Dunlop 235/35 R 19
- Felni
- 19"
- Felni méret
- 8.5J×19" 5×112
Alkalmazott márkák
Futómű
- Egyéb
- Süllyesztett sport felfüggesztés
Külső Optika
- Fénytechnika
- Fényszórók sötétített házban
- Egyéb
- GYÁRI r-Line
Belső Optika
- Kormány
- 3-küllős bőrbevonatú, sport kormánykerék, 3 matt króm küllőbetéttel
- Egyéb
- Ezüst küszöb borítás
HIFI / Multimédia
- Erősítő
- 1500W-os CRUNCH Blackmaxx 4 csatornás erősítő
- Hangszórók
- 7 prémium hangszórós rendszer
- Egyéb
- Dupla sub
Legfrissebb képek
Legfrissebb kommentek
Egy kis hasznos szakirodalom egy magazinból a hidegüzemmel kapcsolatban. Napjainkban épp időszerű.
A tárgyban szereplő kérdéskör boncolásához szeretném a segítségét kérni. A minap kibontakozott egy vita pár 'márkatársammal' az index autós fórumán a hidegben való elindulással kapcsolatban. Megpróbálom röviden összefoglalni: [Az autó egy 15-20 év körüli, benzines, injektoros japán autó volt esetünkben és kifejezetten repkedő mínuszokban helyezendő el.]
- Az egyik csoport azt a szemléletet képviseli, amit a magyar forrásokban is fellelhetünk (egy TC-s írásban is), vagyis hogy indítás után pár másodperccel induljunk el, minél magasabb sebességfokozatban, 2000-2500 körül tartva a fordulatszámot, MERT az egy helyben járatás árt az autónak (Merthogy az üres/alapjárat pont, hogy nem szolgálja az alapvető célt, hogy minél hamarabb üzemi hőmérsékletre melegedjen az autó, ill. nagyobb terhelést említenek a főtengelyen alapjárat esetén, meg úgy alapvetően az alapjárat gonosz dolog a hidegben, ez a lényege.)
- A másik csoport (szerény személyemet is beleértve) nem igazán érti, hogy miért árt az autónak, ha beindítás után hagyjuk 1-2 percig melegedni (megjegyezve, hogy az elektronika úgyis 2000 környékén tartja a fordulatot és szépen lassan esik vissza), megvárva ezzel, hogy az olaj is kicsit magához térhessen (annak ellenére, hogy -20C°ig elvileg jól teljesítő mondjuk 10W40 van az autóban), meg a motor is legalább a pozitív tartományba kerüljön a celsius skálán, ill. a fűtés és ezáltal a szélvédő is túljusson a fagyásponton.
Kérném tehát segítségét, remélve hogy egy terjedelmesebb és jólérthető választ kapok/unk arra, melyik a megfelelőbb eljárás, ill. a változók fényében (karbi/injektor, benzin/dízel, mínuszok mennyisége, hó/jég/száraz fagy, olaj fajtája, stb.) mik a javaslatok az ön (ill. az olajdoktor és az ön által arra érdemesnek tartott kollégái szerint)
Remélve, hogy kérésem nem túl nagy, ezúton is kívánok önnek ill. önöoknek Boldog Új Évet!
Köszönettel,
Árpád / Grif
ui.: Ezúton linkelném a vitánkat, ahol én képviselem a hozzá nem értő, de okoskodó és kötekedő személyt, kéretik szándékaimat nemesnek tekinteni :)
#34974-től itt látható.
Kedves Árpád,
először a lelketlen válasz.
Az autó egy tárgy, nem egy háziállat, nem kell kényeztetni. Minimális, normál használatnál édesmindegy, mit csinálsz. A tervezők figyelembe vették, hogy be fogják indítani hidegben is. Nagy valószínűséggel így is elmegy 3-400 ezer km-t, és addigra már úgy fog kinézni a bele, hogy fel sem merülnek ilyen kérdések.
Mi van, ha az üveg tiszta jég? Le kell kaparni. Úgy sem tudsz elindulni előtte, írhatok akármilyen okosságot. Pedig valóban, a motornak is jót tenne, ha mennél. Hogy miért?
Azért, mert a motor - és itt elsősorban az olaj - felmelegedése nem a fordulatszám függvénye, hanem a veszteséghőé.
Alapjáraton a motor annyi benzint/gázolajat kap, hogy épp elpötyögjön magában, semmilyen teljesítmény nem ad le - ez a dízelnél szánalmasan kis mennyiség.
Az üzemanyagból kinyert energia mindössze a mechanikai veszteségeit fedezi, ennél csak annyival kap többet, ami az itt-ott lecsapódó mennyiséget kompenzálja. Illetve a modern motorok a bemelegedés fázisában azért dúsítják túl magukat (és pörögnek, mint az állat), hogy az elégetlen szénhidrogének a katalizátoron fejezzék be az égést, gyorsítva ezzel a katalizátor bemelegedését.
Nyilvánvaló, hogy ahol nagyban megy a biznisz, ott több a veszteség is, azaz, ha több benzin ég el - gyorsabb a bemelegedés folyamata. Ezért egyértelműen kedvezőbb menet közben, mint egy helyben, terhelés nélkül melengetni.
A kétezres fordulatszám környékének használatát inkább azzal szokták indokolni, hogy a nem üzemmeleg motorolaj kenőfilmje nehogy megszakadjon.Ez hétköznapibb nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy ne járassuk túl alacsony fordulaton sem, nagy nyomatékon, mert fennáll ez a kockázat - nyilván, ha ez gyakori, rövidítheti az élettartamot. Persze az is fontos, hogy ne üvegeljük a motort. Turbónál pláne, az alaphelyzet ugyanaz, az üvegelési tilalom viszont hatványozott.
A váltónak is előnyös, ha kicsit magasabb fordulaton, kisebb nyomatékkal terhelve használják, amíg hideg benne az olaj. Az automaták pont ezért hidegen sokkal váltanak föl, többek között a saját bemelegedésük érdekében.
A hidegen járatás elnyúlása azért sem szerencsés, mert a benzin, a hengerfalon kicsapódva szeret feloldódni a rokon motorolajban (azt szokták mondani, hogy lemossa, de az túlzás). Valójában az az autó is eszi az olajat, amelyből látszólag nem fogy - a veszteséget az így benyelt benzinmennyiség pótolja. És ettől van az, ha egy főleg városban használt "nemesziazolajat" motort jól meghajtanak az autobahnon, döbbenten észlelik, hogy elkezdi zabálni az olajat. Holott csak a benzin párolgott ki belőle, ami aztán optimális esetben a kartergázzal elégett a hengerekben.
Ezért aztán ha tényleg gyakori az ilyen nagyonhidegindítás - hónapokon át, naponta többször, és utána nagy terhelés, pl taxi üzem, hegymenet - érdemes gyakrabban cserélni az olajat.
Ezt válthatja ki az ember motormelegítő beépítésével, ezekből van ugye a Webasto-kályha/állófűtés és az elektromos motormelegítő. Előbbi a dízeleknél terjedt el, mert a jó hatásfok miatt már menet közben is alig van veszteséghő, miközben a kényes mechanika jó kenőképességű, meleg motorolajért kiált. Az elektromos fűtés Skandináviából gyűrűzött ki, a mi éghajlatunkon műszaki szempontból nincs rá akkora szükség, mint a sarkkör közelében, viszont a komfortot így is növeli (=hamar fűt).
A motormelegítők egyébként a hűtőfolyadékot melegítik, de a mai modern motorokon van egy víz/olaj hőcserélő is, ezzel elérik, hogy az olaj hőmérséklete a vízével párhuzamosan, gyorsan emelkedjen.
Van még egy módszer, amely elég drága, ezért főleg versenyautókon, tuningolt veteránokon használnak. Beépítenek egy nyomástárolót az olajkörbe. Amíg a motor jár, és van olajnyomás, a rugóterhelésű nyomástároló nyitva van, majd egy szelep lezárja. Legközelebb, amikor ráadják a gyújtást, az elektromágneses szelep nyit, a nyomás kiszabadul, így már a motor megforgatásakor van tisztességes olajnyomás. De ez túl jó dolog egy hétköznapi használati tárgyhoz, de ha lenne egy Celica Sainz Editionöm, kis tuninggal, biztos raknék bele valami hasonlót. Hisz ez olyan érték, amire megéri vigyázni.
Visszatérve az elejére: ha nincs vakargatnivaló, én max tíz-húsz másodpercet várnék az indulással, ilyenkor már a vezérműnél is ott van az olaj. És ez egy (benzinesnél legalábbis) jól hallható, mert nem csattog. Ha mégis, akkor gond van, a szivattyú nem szállít eleget, rossz a regulátorszelep, vagy hasonló. Az olyan motornál, amelynél az olajlámpa nem alszik el már az indítózás közben, sőt, pár másodpercig égve marad amikor beindult a motor, már fáradtabb a kenőrendszer, érdemes talán az 5W kezdetű olajra váltani 10W-ről, jól érzékelhető lesz a különbség.
A tárgyban szereplő kérdéskör boncolásához szeretném a segítségét kérni. A minap kibontakozott egy vita pár 'márkatársammal' az index autós fórumán a hidegben való elindulással kapcsolatban. Megpróbálom röviden összefoglalni: [Az autó egy 15-20 év körüli, benzines, injektoros japán autó volt esetünkben és kifejezetten repkedő mínuszokban helyezendő el.]
- Az egyik csoport azt a szemléletet képviseli, amit a magyar forrásokban is fellelhetünk (egy TC-s írásban is), vagyis hogy indítás után pár másodperccel induljunk el, minél magasabb sebességfokozatban, 2000-2500 körül tartva a fordulatszámot, MERT az egy helyben járatás árt az autónak (Merthogy az üres/alapjárat pont, hogy nem szolgálja az alapvető célt, hogy minél hamarabb üzemi hőmérsékletre melegedjen az autó, ill. nagyobb terhelést említenek a főtengelyen alapjárat esetén, meg úgy alapvetően az alapjárat gonosz dolog a hidegben, ez a lényege.)
- A másik csoport (szerény személyemet is beleértve) nem igazán érti, hogy miért árt az autónak, ha beindítás után hagyjuk 1-2 percig melegedni (megjegyezve, hogy az elektronika úgyis 2000 környékén tartja a fordulatot és szépen lassan esik vissza), megvárva ezzel, hogy az olaj is kicsit magához térhessen (annak ellenére, hogy -20C°ig elvileg jól teljesítő mondjuk 10W40 van az autóban), meg a motor is legalább a pozitív tartományba kerüljön a celsius skálán, ill. a fűtés és ezáltal a szélvédő is túljusson a fagyásponton.
Kérném tehát segítségét, remélve hogy egy terjedelmesebb és jólérthető választ kapok/unk arra, melyik a megfelelőbb eljárás, ill. a változók fényében (karbi/injektor, benzin/dízel, mínuszok mennyisége, hó/jég/száraz fagy, olaj fajtája, stb.) mik a javaslatok az ön (ill. az olajdoktor és az ön által arra érdemesnek tartott kollégái szerint)
Remélve, hogy kérésem nem túl nagy, ezúton is kívánok önnek ill. önöoknek Boldog Új Évet!
Köszönettel,
Árpád / Grif
ui.: Ezúton linkelném a vitánkat, ahol én képviselem a hozzá nem értő, de okoskodó és kötekedő személyt, kéretik szándékaimat nemesnek tekinteni :)
#34974-től itt látható.
Kedves Árpád,
először a lelketlen válasz.
Az autó egy tárgy, nem egy háziállat, nem kell kényeztetni. Minimális, normál használatnál édesmindegy, mit csinálsz. A tervezők figyelembe vették, hogy be fogják indítani hidegben is. Nagy valószínűséggel így is elmegy 3-400 ezer km-t, és addigra már úgy fog kinézni a bele, hogy fel sem merülnek ilyen kérdések.
Mi van, ha az üveg tiszta jég? Le kell kaparni. Úgy sem tudsz elindulni előtte, írhatok akármilyen okosságot. Pedig valóban, a motornak is jót tenne, ha mennél. Hogy miért?
Azért, mert a motor - és itt elsősorban az olaj - felmelegedése nem a fordulatszám függvénye, hanem a veszteséghőé.
Alapjáraton a motor annyi benzint/gázolajat kap, hogy épp elpötyögjön magában, semmilyen teljesítmény nem ad le - ez a dízelnél szánalmasan kis mennyiség.
Az üzemanyagból kinyert energia mindössze a mechanikai veszteségeit fedezi, ennél csak annyival kap többet, ami az itt-ott lecsapódó mennyiséget kompenzálja. Illetve a modern motorok a bemelegedés fázisában azért dúsítják túl magukat (és pörögnek, mint az állat), hogy az elégetlen szénhidrogének a katalizátoron fejezzék be az égést, gyorsítva ezzel a katalizátor bemelegedését.
Nyilvánvaló, hogy ahol nagyban megy a biznisz, ott több a veszteség is, azaz, ha több benzin ég el - gyorsabb a bemelegedés folyamata. Ezért egyértelműen kedvezőbb menet közben, mint egy helyben, terhelés nélkül melengetni.
A kétezres fordulatszám környékének használatát inkább azzal szokták indokolni, hogy a nem üzemmeleg motorolaj kenőfilmje nehogy megszakadjon.Ez hétköznapibb nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy ne járassuk túl alacsony fordulaton sem, nagy nyomatékon, mert fennáll ez a kockázat - nyilván, ha ez gyakori, rövidítheti az élettartamot. Persze az is fontos, hogy ne üvegeljük a motort. Turbónál pláne, az alaphelyzet ugyanaz, az üvegelési tilalom viszont hatványozott.
A váltónak is előnyös, ha kicsit magasabb fordulaton, kisebb nyomatékkal terhelve használják, amíg hideg benne az olaj. Az automaták pont ezért hidegen sokkal váltanak föl, többek között a saját bemelegedésük érdekében.
A hidegen járatás elnyúlása azért sem szerencsés, mert a benzin, a hengerfalon kicsapódva szeret feloldódni a rokon motorolajban (azt szokták mondani, hogy lemossa, de az túlzás). Valójában az az autó is eszi az olajat, amelyből látszólag nem fogy - a veszteséget az így benyelt benzinmennyiség pótolja. És ettől van az, ha egy főleg városban használt "nemesziazolajat" motort jól meghajtanak az autobahnon, döbbenten észlelik, hogy elkezdi zabálni az olajat. Holott csak a benzin párolgott ki belőle, ami aztán optimális esetben a kartergázzal elégett a hengerekben.
Ezért aztán ha tényleg gyakori az ilyen nagyonhidegindítás - hónapokon át, naponta többször, és utána nagy terhelés, pl taxi üzem, hegymenet - érdemes gyakrabban cserélni az olajat.
Ezt válthatja ki az ember motormelegítő beépítésével, ezekből van ugye a Webasto-kályha/állófűtés és az elektromos motormelegítő. Előbbi a dízeleknél terjedt el, mert a jó hatásfok miatt már menet közben is alig van veszteséghő, miközben a kényes mechanika jó kenőképességű, meleg motorolajért kiált. Az elektromos fűtés Skandináviából gyűrűzött ki, a mi éghajlatunkon műszaki szempontból nincs rá akkora szükség, mint a sarkkör közelében, viszont a komfortot így is növeli (=hamar fűt).
A motormelegítők egyébként a hűtőfolyadékot melegítik, de a mai modern motorokon van egy víz/olaj hőcserélő is, ezzel elérik, hogy az olaj hőmérséklete a vízével párhuzamosan, gyorsan emelkedjen.
Van még egy módszer, amely elég drága, ezért főleg versenyautókon, tuningolt veteránokon használnak. Beépítenek egy nyomástárolót az olajkörbe. Amíg a motor jár, és van olajnyomás, a rugóterhelésű nyomástároló nyitva van, majd egy szelep lezárja. Legközelebb, amikor ráadják a gyújtást, az elektromágneses szelep nyit, a nyomás kiszabadul, így már a motor megforgatásakor van tisztességes olajnyomás. De ez túl jó dolog egy hétköznapi használati tárgyhoz, de ha lenne egy Celica Sainz Editionöm, kis tuninggal, biztos raknék bele valami hasonlót. Hisz ez olyan érték, amire megéri vigyázni.
Visszatérve az elejére: ha nincs vakargatnivaló, én max tíz-húsz másodpercet várnék az indulással, ilyenkor már a vezérműnél is ott van az olaj. És ez egy (benzinesnél legalábbis) jól hallható, mert nem csattog. Ha mégis, akkor gond van, a szivattyú nem szállít eleget, rossz a regulátorszelep, vagy hasonló. Az olyan motornál, amelynél az olajlámpa nem alszik el már az indítózás közben, sőt, pár másodpercig égve marad amikor beindult a motor, már fáradtabb a kenőrendszer, érdemes talán az 5W kezdetű olajra váltani 10W-ről, jól érzékelhető lesz a különbség.
0
Profilképek
kép 0.
Egy kis hasznos szakirodalom egy magazinból a hidegüzemmel kapcsolatban. Napjainkban épp időszerű.
A tárgyban szereplő kérdéskör boncolásához szeretném a segítségét kérni. A minap kibontakozott egy vita pár 'márkatársammal' az index autós fórumán a hidegben való elindulással kapcsolatban. Megpróbálom röviden összefoglalni: [Az autó egy 15-20 év körüli, benzines, injektoros japán autó volt esetünkben és kifejezetten repkedő mínuszokban helyezendő el.]
- Az egyik csoport azt a szemléletet képviseli, amit a magyar forrásokban is fellelhetünk (egy TC-s írásban is), vagyis hogy indítás után pár másodperccel induljunk el, minél magasabb sebességfokozatban, 2000-2500 körül tartva a fordulatszámot, MERT az egy helyben járatás árt az autónak (Merthogy az üres/alapjárat pont, hogy nem szolgálja az alapvető célt, hogy minél hamarabb üzemi hőmérsékletre melegedjen az autó, ill. nagyobb terhelést említenek a főtengelyen alapjárat esetén, meg úgy alapvetően az alapjárat gonosz dolog a hidegben, ez a lényege.)
- A másik csoport (szerény személyemet is beleértve) nem igazán érti, hogy miért árt az autónak, ha beindítás után hagyjuk 1-2 percig melegedni (megjegyezve, hogy az elektronika úgyis 2000 környékén tartja a fordulatot és szépen lassan esik vissza), megvárva ezzel, hogy az olaj is kicsit magához térhessen (annak ellenére, hogy -20C°ig elvileg jól teljesítő mondjuk 10W40 van az autóban), meg a motor is legalább a pozitív tartományba kerüljön a celsius skálán, ill. a fűtés és ezáltal a szélvédő is túljusson a fagyásponton.
Kérném tehát segítségét, remélve hogy egy terjedelmesebb és jólérthető választ kapok/unk arra, melyik a megfelelőbb eljárás, ill. a változók fényében (karbi/injektor, benzin/dízel, mínuszok mennyisége, hó/jég/száraz fagy, olaj fajtája, stb.) mik a javaslatok az ön (ill. az olajdoktor és az ön által arra érdemesnek tartott kollégái szerint)
Remélve, hogy kérésem nem túl nagy, ezúton is kívánok önnek ill. önöoknek Boldog Új Évet!
Köszönettel,
Árpád / Grif
ui.: Ezúton linkelném a vitánkat, ahol én képviselem a hozzá nem értő, de okoskodó és kötekedő személyt, kéretik szándékaimat nemesnek tekinteni :)
#34974-től itt látható.
Kedves Árpád,
először a lelketlen válasz.
Az autó egy tárgy, nem egy háziállat, nem kell kényeztetni. Minimális, normál használatnál édesmindegy, mit csinálsz. A tervezők figyelembe vették, hogy be fogják indítani hidegben is. Nagy valószínűséggel így is elmegy 3-400 ezer km-t, és addigra már úgy fog kinézni a bele, hogy fel sem merülnek ilyen kérdések.
Mi van, ha az üveg tiszta jég? Le kell kaparni. Úgy sem tudsz elindulni előtte, írhatok akármilyen okosságot. Pedig valóban, a motornak is jót tenne, ha mennél. Hogy miért?
Azért, mert a motor - és itt elsősorban az olaj - felmelegedése nem a fordulatszám függvénye, hanem a veszteséghőé.
Alapjáraton a motor annyi benzint/gázolajat kap, hogy épp elpötyögjön magában, semmilyen teljesítmény nem ad le - ez a dízelnél szánalmasan kis mennyiség.
Az üzemanyagból kinyert energia mindössze a mechanikai veszteségeit fedezi, ennél csak annyival kap többet, ami az itt-ott lecsapódó mennyiséget kompenzálja. Illetve a modern motorok a bemelegedés fázisában azért dúsítják túl magukat (és pörögnek, mint az állat), hogy az elégetlen szénhidrogének a katalizátoron fejezzék be az égést, gyorsítva ezzel a katalizátor bemelegedését.
Nyilvánvaló, hogy ahol nagyban megy a biznisz, ott több a veszteség is, azaz, ha több benzin ég el - gyorsabb a bemelegedés folyamata. Ezért egyértelműen kedvezőbb menet közben, mint egy helyben, terhelés nélkül melengetni.
A kétezres fordulatszám környékének használatát inkább azzal szokták indokolni, hogy a nem üzemmeleg motorolaj kenőfilmje nehogy megszakadjon.Ez hétköznapibb nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy ne járassuk túl alacsony fordulaton sem, nagy nyomatékon, mert fennáll ez a kockázat - nyilván, ha ez gyakori, rövidítheti az élettartamot. Persze az is fontos, hogy ne üvegeljük a motort. Turbónál pláne, az alaphelyzet ugyanaz, az üvegelési tilalom viszont hatványozott.
A váltónak is előnyös, ha kicsit magasabb fordulaton, kisebb nyomatékkal terhelve használják, amíg hideg benne az olaj. Az automaták pont ezért hidegen sokkal váltanak föl, többek között a saját bemelegedésük érdekében.
A hidegen járatás elnyúlása azért sem szerencsés, mert a benzin, a hengerfalon kicsapódva szeret feloldódni a rokon motorolajban (azt szokták mondani, hogy lemossa, de az túlzás). Valójában az az autó is eszi az olajat, amelyből látszólag nem fogy - a veszteséget az így benyelt benzinmennyiség pótolja. És ettől van az, ha egy főleg városban használt "nemesziazolajat" motort jól meghajtanak az autobahnon, döbbenten észlelik, hogy elkezdi zabálni az olajat. Holott csak a benzin párolgott ki belőle, ami aztán optimális esetben a kartergázzal elégett a hengerekben.
Ezért aztán ha tényleg gyakori az ilyen nagyonhidegindítás - hónapokon át, naponta többször, és utána nagy terhelés, pl taxi üzem, hegymenet - érdemes gyakrabban cserélni az olajat.
Ezt válthatja ki az ember motormelegítő beépítésével, ezekből van ugye a Webasto-kályha/állófűtés és az elektromos motormelegítő. Előbbi a dízeleknél terjedt el, mert a jó hatásfok miatt már menet közben is alig van veszteséghő, miközben a kényes mechanika jó kenőképességű, meleg motorolajért kiált. Az elektromos fűtés Skandináviából gyűrűzött ki, a mi éghajlatunkon műszaki szempontból nincs rá akkora szükség, mint a sarkkör közelében, viszont a komfortot így is növeli (=hamar fűt).
A motormelegítők egyébként a hűtőfolyadékot melegítik, de a mai modern motorokon van egy víz/olaj hőcserélő is, ezzel elérik, hogy az olaj hőmérséklete a vízével párhuzamosan, gyorsan emelkedjen.
Van még egy módszer, amely elég drága, ezért főleg versenyautókon, tuningolt veteránokon használnak. Beépítenek egy nyomástárolót az olajkörbe. Amíg a motor jár, és van olajnyomás, a rugóterhelésű nyomástároló nyitva van, majd egy szelep lezárja. Legközelebb, amikor ráadják a gyújtást, az elektromágneses szelep nyit, a nyomás kiszabadul, így már a motor megforgatásakor van tisztességes olajnyomás. De ez túl jó dolog egy hétköznapi használati tárgyhoz, de ha lenne egy Celica Sainz Editionöm, kis tuninggal, biztos raknék bele valami hasonlót. Hisz ez olyan érték, amire megéri vigyázni.
Visszatérve az elejére: ha nincs vakargatnivaló, én max tíz-húsz másodpercet várnék az indulással, ilyenkor már a vezérműnél is ott van az olaj. És ez egy (benzinesnél legalábbis) jól hallható, mert nem csattog. Ha mégis, akkor gond van, a szivattyú nem szállít eleget, rossz a regulátorszelep, vagy hasonló. Az olyan motornál, amelynél az olajlámpa nem alszik el már az indítózás közben, sőt, pár másodpercig égve marad amikor beindult a motor, már fáradtabb a kenőrendszer, érdemes talán az 5W kezdetű olajra váltani 10W-ről, jól érzékelhető lesz a különbség.
A tárgyban szereplő kérdéskör boncolásához szeretném a segítségét kérni. A minap kibontakozott egy vita pár 'márkatársammal' az index autós fórumán a hidegben való elindulással kapcsolatban. Megpróbálom röviden összefoglalni: [Az autó egy 15-20 év körüli, benzines, injektoros japán autó volt esetünkben és kifejezetten repkedő mínuszokban helyezendő el.]
- Az egyik csoport azt a szemléletet képviseli, amit a magyar forrásokban is fellelhetünk (egy TC-s írásban is), vagyis hogy indítás után pár másodperccel induljunk el, minél magasabb sebességfokozatban, 2000-2500 körül tartva a fordulatszámot, MERT az egy helyben járatás árt az autónak (Merthogy az üres/alapjárat pont, hogy nem szolgálja az alapvető célt, hogy minél hamarabb üzemi hőmérsékletre melegedjen az autó, ill. nagyobb terhelést említenek a főtengelyen alapjárat esetén, meg úgy alapvetően az alapjárat gonosz dolog a hidegben, ez a lényege.)
- A másik csoport (szerény személyemet is beleértve) nem igazán érti, hogy miért árt az autónak, ha beindítás után hagyjuk 1-2 percig melegedni (megjegyezve, hogy az elektronika úgyis 2000 környékén tartja a fordulatot és szépen lassan esik vissza), megvárva ezzel, hogy az olaj is kicsit magához térhessen (annak ellenére, hogy -20C°ig elvileg jól teljesítő mondjuk 10W40 van az autóban), meg a motor is legalább a pozitív tartományba kerüljön a celsius skálán, ill. a fűtés és ezáltal a szélvédő is túljusson a fagyásponton.
Kérném tehát segítségét, remélve hogy egy terjedelmesebb és jólérthető választ kapok/unk arra, melyik a megfelelőbb eljárás, ill. a változók fényében (karbi/injektor, benzin/dízel, mínuszok mennyisége, hó/jég/száraz fagy, olaj fajtája, stb.) mik a javaslatok az ön (ill. az olajdoktor és az ön által arra érdemesnek tartott kollégái szerint)
Remélve, hogy kérésem nem túl nagy, ezúton is kívánok önnek ill. önöoknek Boldog Új Évet!
Köszönettel,
Árpád / Grif
ui.: Ezúton linkelném a vitánkat, ahol én képviselem a hozzá nem értő, de okoskodó és kötekedő személyt, kéretik szándékaimat nemesnek tekinteni :)
#34974-től itt látható.
Kedves Árpád,
először a lelketlen válasz.
Az autó egy tárgy, nem egy háziállat, nem kell kényeztetni. Minimális, normál használatnál édesmindegy, mit csinálsz. A tervezők figyelembe vették, hogy be fogják indítani hidegben is. Nagy valószínűséggel így is elmegy 3-400 ezer km-t, és addigra már úgy fog kinézni a bele, hogy fel sem merülnek ilyen kérdések.
Mi van, ha az üveg tiszta jég? Le kell kaparni. Úgy sem tudsz elindulni előtte, írhatok akármilyen okosságot. Pedig valóban, a motornak is jót tenne, ha mennél. Hogy miért?
Azért, mert a motor - és itt elsősorban az olaj - felmelegedése nem a fordulatszám függvénye, hanem a veszteséghőé.
Alapjáraton a motor annyi benzint/gázolajat kap, hogy épp elpötyögjön magában, semmilyen teljesítmény nem ad le - ez a dízelnél szánalmasan kis mennyiség.
Az üzemanyagból kinyert energia mindössze a mechanikai veszteségeit fedezi, ennél csak annyival kap többet, ami az itt-ott lecsapódó mennyiséget kompenzálja. Illetve a modern motorok a bemelegedés fázisában azért dúsítják túl magukat (és pörögnek, mint az állat), hogy az elégetlen szénhidrogének a katalizátoron fejezzék be az égést, gyorsítva ezzel a katalizátor bemelegedését.
Nyilvánvaló, hogy ahol nagyban megy a biznisz, ott több a veszteség is, azaz, ha több benzin ég el - gyorsabb a bemelegedés folyamata. Ezért egyértelműen kedvezőbb menet közben, mint egy helyben, terhelés nélkül melengetni.
A kétezres fordulatszám környékének használatát inkább azzal szokták indokolni, hogy a nem üzemmeleg motorolaj kenőfilmje nehogy megszakadjon.Ez hétköznapibb nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy ne járassuk túl alacsony fordulaton sem, nagy nyomatékon, mert fennáll ez a kockázat - nyilván, ha ez gyakori, rövidítheti az élettartamot. Persze az is fontos, hogy ne üvegeljük a motort. Turbónál pláne, az alaphelyzet ugyanaz, az üvegelési tilalom viszont hatványozott.
A váltónak is előnyös, ha kicsit magasabb fordulaton, kisebb nyomatékkal terhelve használják, amíg hideg benne az olaj. Az automaták pont ezért hidegen sokkal váltanak föl, többek között a saját bemelegedésük érdekében.
A hidegen járatás elnyúlása azért sem szerencsés, mert a benzin, a hengerfalon kicsapódva szeret feloldódni a rokon motorolajban (azt szokták mondani, hogy lemossa, de az túlzás). Valójában az az autó is eszi az olajat, amelyből látszólag nem fogy - a veszteséget az így benyelt benzinmennyiség pótolja. És ettől van az, ha egy főleg városban használt "nemesziazolajat" motort jól meghajtanak az autobahnon, döbbenten észlelik, hogy elkezdi zabálni az olajat. Holott csak a benzin párolgott ki belőle, ami aztán optimális esetben a kartergázzal elégett a hengerekben.
Ezért aztán ha tényleg gyakori az ilyen nagyonhidegindítás - hónapokon át, naponta többször, és utána nagy terhelés, pl taxi üzem, hegymenet - érdemes gyakrabban cserélni az olajat.
Ezt válthatja ki az ember motormelegítő beépítésével, ezekből van ugye a Webasto-kályha/állófűtés és az elektromos motormelegítő. Előbbi a dízeleknél terjedt el, mert a jó hatásfok miatt már menet közben is alig van veszteséghő, miközben a kényes mechanika jó kenőképességű, meleg motorolajért kiált. Az elektromos fűtés Skandináviából gyűrűzött ki, a mi éghajlatunkon műszaki szempontból nincs rá akkora szükség, mint a sarkkör közelében, viszont a komfortot így is növeli (=hamar fűt).
A motormelegítők egyébként a hűtőfolyadékot melegítik, de a mai modern motorokon van egy víz/olaj hőcserélő is, ezzel elérik, hogy az olaj hőmérséklete a vízével párhuzamosan, gyorsan emelkedjen.
Van még egy módszer, amely elég drága, ezért főleg versenyautókon, tuningolt veteránokon használnak. Beépítenek egy nyomástárolót az olajkörbe. Amíg a motor jár, és van olajnyomás, a rugóterhelésű nyomástároló nyitva van, majd egy szelep lezárja. Legközelebb, amikor ráadják a gyújtást, az elektromágneses szelep nyit, a nyomás kiszabadul, így már a motor megforgatásakor van tisztességes olajnyomás. De ez túl jó dolog egy hétköznapi használati tárgyhoz, de ha lenne egy Celica Sainz Editionöm, kis tuninggal, biztos raknék bele valami hasonlót. Hisz ez olyan érték, amire megéri vigyázni.
Visszatérve az elejére: ha nincs vakargatnivaló, én max tíz-húsz másodpercet várnék az indulással, ilyenkor már a vezérműnél is ott van az olaj. És ez egy (benzinesnél legalábbis) jól hallható, mert nem csattog. Ha mégis, akkor gond van, a szivattyú nem szállít eleget, rossz a regulátorszelep, vagy hasonló. Az olyan motornál, amelynél az olajlámpa nem alszik el már az indítózás közben, sőt, pár másodpercig égve marad amikor beindult a motor, már fáradtabb a kenőrendszer, érdemes talán az 5W kezdetű olajra váltani 10W-ről, jól érzékelhető lesz a különbség.
Köszi hogy a ladára toltad
jött cserébe egy kis
jött cserébe egy kis
Éjszakás szoli utáni pihenésből felébredős 
tegnapi támit megköszönős -zás
Szép napot
tegnapi támit megköszönős -zás
Szép napot
Ha Te is hozzá szeretnél szólni, jelentkezz be!