Otto motor

Dagó.eeheh .. néha így becézem a macskámat!!! Mármint a Brit kék "dagó" t.. 7 kiló lesz ha megnő!!

Ottónak van motorja ?
Hát ez az Ottó se lehet egy Ghost Rider az tuti

4 ütemű

Hmm...Ottó is +motor is.. Ez csak jó lehet...

2 ütemű

köszi a segítséget!

rájöttem arra is!

ezt megtaláltam köszönöm!
és nagynehezen értelmezni is sikerült és így h értem nem is oan bonyolult!:)

Sasold meg

azt mondták nekem, h Ottó motor....
szal viszek mindenből egy picit

A sorrend:
13. komment
14. komment
15. komment
16. komment

Aztán most melyikről is gyűjtesz? 4 vagy 2 ütemüről?

az nem annyira fontos!
köszönöm szépen!

A kipufogás üteme: Az égés során keletkezett gázokat el kell távolítani a motorból, hogy a következő munkafolyamatot végre lehessen hajtani. Ezért már a munka ütem végén az AHP előtt 20-50°al a kipufogó szelep már kinyit, hogy gyorsabb nyomáscsökkenés jöhessen létre a motorban. A bennmaradt gázokat a dugattyú a FHP felé haladva kitolja maga elől. A szívószelep a FHP előtt 5-10°al már kinyit hogy a kiáramló gázok mozgásba lendítsék a friss tüzelőanyag keveréket.

Minél jobban összesűrítődik a keverék, annál nagyobb teljesítmény nyerhető ki a motorból. (nagyobb nyomás, kevesebb hő-veszteség). Ennek viszont sajnos határai vannak. Minél nagyobb a sűrítési viszony ( sűrítési térfogat + lökettérfogat osztva a sűrítési térfogattal) annál nagyobb az összenyomás hatására keletkező hőmérséklet, ami viszont nem lehet nagyobb, mint az általunk használt tüzelőanyag öngyulladási hőmérséklete. Az öngyulladás okozza az úgynevezett "kopogásos" égést, ami nagyban károsíthatja a motor szerkezeti elemeit, csökkenti a teljesítményt és növeli a fogyasztást. Például, ha alacsony oktánszámú benzint vételezünk a töltőállomáson.



A munka ütem: A tüzelőanyagnak nagyon rövid ideje van arra, hogy elégjen (ezredmásodpercek). Ezért azt még sűrítési ütem vége (FHP) előtt 5-30°-al be kell gyújtani, így az égés során keletkező legnagyobb nyomás akkor éri a dugattyú felületét, amikor az már az AHP felé halad. Az égés során hirtelen nyomás és hőmérsékletemelkedés jön létre, nagyon gyors kémia reakciók kíséretében. A motornak ez az üteme az, ami effektív a munkát végzi, a többi folyamat csak energiát emészt fel.

A sűrítő ütem: A dugattyú az AHP-ból felfelé mozog. Kipufogó szelep zárva, a szívó szelep még nyitva van. A dugattyú felfelé mozog, a szívó szelep az AHP után 30-45°-nál bezár. Ez azért van, mert az örvénylő tüzelőanyag keverék tehetetlenségét kihasználva, nagyobb mennyiségű éghető anyag juttatható a hengerbe. A szívó szelep záródását követően a dugattyú összepréseli a hengerben összegyűlt tüzelőanyag-levegő keveréket a sűrítő térbe. Növekszik a nyomás (~12-17 bar) és a hőmérséklet (400-500°C).

Az Otto motor:

A motor lényege, hogy a bejuttatott tüzelőanyagot (gáz, por, folyadék) energiaátalakítással munkára fogja. Ezt a munkavégzést kémiai és fizikai folyamatok révén érjük el, mely során nyomásnövekedés, nyomáscsökkenés, hőmérsékletingadozás, súrlódás stb. keletkezik. Ezek a folyamtok sokféle igénybevételnek való megfelelést feltételeznek. Figyelemmel kell lenni a folyamatokra, tömegerőkre, surlódási és hőveszteségekre, az állandóan változó hőmérsékletviszonyokra. Ezért nem is olyan egyszerű egy napjainkban alkalmazott alacsony fogyasztású, környezetet "alig" szennyező, kis karbantartású, csendes motor megtervezése és előállítása.

Talán még minden autós társam emlékszik a műszaki órán tanultakra: szív, sűrít, gyújt, kipufog. Talán lássuk, hogy is van ez valójában:
Képzeljük, hogy van egy hengerünk, aminek az aljára gyorsan éghető anyagot teszünk, majd egy dugattyúval bezárjuk. Ha ezekkel készen vagyunk, késztessük a tüzelőanyagot égésre. Magyarán szólva elképzeltünk magunknak egy ágyút, melyben a tüzelőanyag égése során hő és térfogat növekedés következtében a dugattyúnkat mozgásra késztettük. Tehát van egy szerkezetünk, amivel munkát lehet végeztetni. A dugattyúnkat összekötjük egy forgattyús hajtóművel, mely az alternáló mozgást forgó mozgássá alakítja, a hengerünkre pedig szelepeket szerelünk, és máris megkaptuk egy motor alapjait.



Mire is van szüksége egy motornak, hogy működhessen: Kezdetnek tüzelőanyagra, ami ebben az esetben benzin és levegő megfelelő arányú és minőségű keveréke (Az ideális arány: 1 kg. benzinhez 14 kg. levegő szükséges. Érdemes kiszámolni mennyi levegőt "fogyasztunk" el kb. 1 liter benzin elkocsikázásakor) Szüksége van még valamiféle eszközre, amivel a tüzelőanyagot meggyújtja: ez a gyújtógyertya. Lényeges elem még a hengerbe bejutó és onnan távozó gázok útját szabályzó szelepek, és ezeket működtető vezérlő rendszer.



A szívó ütem: A dugattyú a felső holtpontból (FHP) lefelé igyekszik az alsó holtpont (AHP) irányába. Ilyenkor a szívó szelep már nyitva van, a kipufogó szelep még nyitva. Ezt nevezzük szelep egybenyitásnak. Erre azért van szükség, hogy a kipufogó szelepen keresztül távozó gázok szívóhatására, a szívócsatornában lévő üzemanyag-levegő keverék már mozgásba lendüljön, még mielőtt a dugattyú az AHP felé elmozdulna. A dugattyú lefelé mozog a kipufogó szelep a FHP után kb. 5-15 °-nál bezár, ezután a hengerbe a lefelé mozgó dugattyú által előidézett szívó hatás miatt a szívó szelepen keresztül friss tüzelőanyag keverék áramlik.

De, csak akkor a képekkel nem'tom, hogy milesz?

én + jelet szoktam!
nem tudnád bemásolni ide, mert nem tölti be az oldalt!