Hogy ne a maradék karácsonyi menü ülje meg a gyomrotokat, hoztam valami olyat, amitől garantáltan ki fognak égni páran. Az elmúlt hetekben úgyis ezerrel ment az RWB szapulás mindenhol, aztán a Liberty Walk elkezdett szétvágni egy Miura-t és ettől teljesen felháborodva verték szét a billentyűzetet a puristák néhány csoportban. Ennek örömére gondoltam, hogy megosztom mindenkivel a SEMA Shown bemutatott és egyébként kettő díjat bezsebelő építést, a világ első elektromos Ferrari Dino-ját!

Miután sikerült feldolgozni a képeket és az szöveget nézzük, hogy mi is történt a klasszikussal!
A Current Electric Vehicles egy olyan cég, ami a klasszikus, vintage, oldtimer autókat modernizálja olyan módon, hogy elektromossá építi át azokat. Ez mondjuk nem újkeletű dolog, hiszen teljes iparág épült már erre a vonalra, és az Egyesült Államokban elég sikeresek is ezek a vállalkozások. A dolog érdekessége, hogy legtöbb esetben, bármikor könnyedén visszaalakítható az adott autó, mivel semmi olyat nem csinálnak rajta, amitől csökkenhetne az értéke.

Nyilván azok számára, akik annak idején a Liberty Walk F40 megjelenésekor egy levél nyugtatót szedtek be, most sem fognak tapsikolni örömükben, de próbáljuk meg úgy felfogni, hogy a modernkori autóépítés egyik kiváló példányát látják. Az alap egy 1973-as Ferrari Dino, amit teljesen átalakítottak annak érdekében, hogy megmaradjon a modell ikonikus öröksége. A 2,4 liters V6-ot kikapták és helyére komplett elektromos hajtást építettek be. 45kWh-s akksival szerelték, ami nagyjából 322 km megtételéhez elegendő energiát jelent, de persze ez nagyban függ a használattól is. Mindenesetre a 325 lóerős teljesítmény nem hangzik olyan rosszul. 26 NCM modulok, vízhűtés és Orion2 rendszer gondoskodik a stabil és biztonságos működésről és mindezt rozsdamentes acélból készült, ütéselnyelő házba zárták.

A külsőt nem „bántották”, de elég feltűnőre sikerült. Pár alkatrészt modernizáltak, felkerültek a klasszikus Campagnolo design felnik, és hűtőrács, kicsit újragondolva, LED fényszórók és hátsó lámpák, és egy módosított hátsó diffúzor is. A szín is elég vibráló, és megkockáztatom, hogy ez is az egyik gyári színárnyalat, kissé modernizált változata, de simán lehet, hogy tévedek. Eddig nem sikerült kideríteni.

Az utastérben vakító fehér bőrt találunk, ami valódi olasz termék. Itt is sikerült ötvözni egyszerre megőrizni a klasszikus eleganciát, viszont sikerült hozzáadni a jelen korból is pár dolgot úgy, hogy nem bántja az ember szemét, annak ellenére, hogy egy 50+ autóról beszélünk. A digitális műszerekre mindenképp szükség volt, a háttérvilágítás pedig még egy kis pluszt hozzáad az egészhez. Külön érdekesség, hogy rengeteg Dynamat zajcsillapítót használtak fel, így pedig tényleg teljes csöndben lehet suhanni a Ferrari-val. (A középre helyezett kijelző már nem annyira tetszik, de ez személyes vélemény.)

Restomod lenne? Azt nem tudom pontosan, mert számomra az kicsit mást jelent, de mondjuk nem is vagyok EV rajongó. A SEMA Show-n, és azon belül is a Battle of the Builders megmérettetésen viszont kettő díjat is bezsebeltek vele, ami azért jelenthet valamit. (Decorated Dozen és Top 3 - Sport Compact, Import Performance, Luxury & Exotic kategória) A cégnek egyébként átépített már egy 1974-es Triumph TR6-ot, egy 1957-es Chevrolet Bel Air Lowrider-t, és egy 1932-es Ford Deuce Coupe-t is.

Nektek mi a véleményetek? Írjátok le kommentben!