Feketén-fehéren
Ez az Opel egyik olvasónk, Istenes Hajnal, alias Manta becses tulajdona. Hajnal ezt a szívéhez annyira közel álló autót már több mint három éve építi és csinosítja, mint látjátok nem is kevés eredménnyel. Minderről pedig halljuk az Ő történetét:
„Legendának született. Olyan ez a típus, mint egy rákos beteg. Tudjuk, hogy egyszer vége lesz, de amíg él, szebbé akarjuk tenni a napjait – magunk miatt. Ez nem szimplán szerelem már. Ez A Mániákus Szerelem. Igazi fanatizmus.”
Ez a gép 1985-ben gördült le a szalagról. Gyári színe óarany volt, amit már a már csak egy kis tábla őriz a motortérben. Mikor több, mint három éve hozzám került, full fekete volt, barna kockás Recaro-val. Jó alap volt az építésre, 2,0 I motorral, ötös váltóval. Először a fényt változtattuk meg, aztán a kárpitokat, majd következett a motortuning.
A sorozatos lakatolások során kiderült, hogy az autó minden oldalról körbe volt törve, csak idő kérdése, mikor kell kasznit cserélni.
A fényezés ötlete apukámtól származik, aki fiatal korában szintén Opelezett, és valahogy ezen az autón élte ki fiatalsága álmainak beteljesítését. Később e köré épült az autó belsőterének a designja is. Sok futkosás után beszereztünk fekete gyári Opel plüsst, amivel az ülések, ajtókárpitok és a tető lett behúzva. Még a szőnyegek is külön lettek csináltatva, az eredeti Manta szőnyegek formájára. Ha már így benne voltunk, tettünk a motorháztetőre és a tanksapka fedőre airbrush-t is.
A hifit illetően nem estem túlzásokba, semmi extra: egy Clarion 4x45w fejegység, 2db 140w MacAudio hangszóró hátul, 2db Mac Audio az ajtókban és elöl két márka azonos csipogó.
A két lityós mocival sokáig nem volt gond, de az idő vasfoga és a lábam azt sem kímélte, így donorként egy 2,2es Rekord szíve szolgált. Ezt megspékeltük egy 2000-es hengerfejjel, amibe 2,4es szelepeket marattunk. Sajnos időközben a hátsó differenciálmű is betegeskedni kezdett, így „ha lúd, legyen kövér” alapon sper diffire cseréltük. Hozzácsaptunk még egy négyleömlőt is az előzőleg már elkészült 50-es sportrendszerhez csatlakoztatva: Mindezekkel együtt már a teljesítménye is elfogadhatóra sikeredett.
És ha már itt voltunk, körbe is neonoztuk. Egy idő után, már nem számolja az ember, hogy mennyit költött rá, de abban biztos, hogy már befizethetett volna egy új autóra is. Mégis csinálja. Ezt sokan nem értik meg, mert hát valljuk be, elfajult nép a mantás…
Mindazonáltal itt szeretnék köszönetet mondani a családomnak, akik elviseltek; a lányomnak, aki vígasztalt az autó épülése közben; és nem utolsósorban igaz barátaimnak, akik mindig készen álltak a kedvemért éjszakákba nyúlóan szerelni a Mantámat. Nélkülük mindez nem tartana itt. És hol van még a folytatás…
„Legendának született. Olyan ez a típus, mint egy rákos beteg. Tudjuk, hogy egyszer vége lesz, de amíg él, szebbé akarjuk tenni a napjait – magunk miatt. Ez nem szimplán szerelem már. Ez A Mániákus Szerelem. Igazi fanatizmus.”
Ez a gép 1985-ben gördült le a szalagról. Gyári színe óarany volt, amit már a már csak egy kis tábla őriz a motortérben. Mikor több, mint három éve hozzám került, full fekete volt, barna kockás Recaro-val. Jó alap volt az építésre, 2,0 I motorral, ötös váltóval. Először a fényt változtattuk meg, aztán a kárpitokat, majd következett a motortuning.
A sorozatos lakatolások során kiderült, hogy az autó minden oldalról körbe volt törve, csak idő kérdése, mikor kell kasznit cserélni.
A fényezés ötlete apukámtól származik, aki fiatal korában szintén Opelezett, és valahogy ezen az autón élte ki fiatalsága álmainak beteljesítését. Később e köré épült az autó belsőterének a designja is. Sok futkosás után beszereztünk fekete gyári Opel plüsst, amivel az ülések, ajtókárpitok és a tető lett behúzva. Még a szőnyegek is külön lettek csináltatva, az eredeti Manta szőnyegek formájára. Ha már így benne voltunk, tettünk a motorháztetőre és a tanksapka fedőre airbrush-t is.
A hifit illetően nem estem túlzásokba, semmi extra: egy Clarion 4x45w fejegység, 2db 140w MacAudio hangszóró hátul, 2db Mac Audio az ajtókban és elöl két márka azonos csipogó.
A két lityós mocival sokáig nem volt gond, de az idő vasfoga és a lábam azt sem kímélte, így donorként egy 2,2es Rekord szíve szolgált. Ezt megspékeltük egy 2000-es hengerfejjel, amibe 2,4es szelepeket marattunk. Sajnos időközben a hátsó differenciálmű is betegeskedni kezdett, így „ha lúd, legyen kövér” alapon sper diffire cseréltük. Hozzácsaptunk még egy négyleömlőt is az előzőleg már elkészült 50-es sportrendszerhez csatlakoztatva: Mindezekkel együtt már a teljesítménye is elfogadhatóra sikeredett.
És ha már itt voltunk, körbe is neonoztuk. Egy idő után, már nem számolja az ember, hogy mennyit költött rá, de abban biztos, hogy már befizethetett volna egy új autóra is. Mégis csinálja. Ezt sokan nem értik meg, mert hát valljuk be, elfajult nép a mantás…
Mindazonáltal itt szeretnék köszönetet mondani a családomnak, akik elviseltek; a lányomnak, aki vígasztalt az autó épülése közben; és nem utolsósorban igaz barátaimnak, akik mindig készen álltak a kedvemért éjszakákba nyúlóan szerelni a Mantámat. Nélkülük mindez nem tartana itt. És hol van még a folytatás…
Típus | Opel Manta 2,2i |
Tulajdonos | Istenes Hajnal |
Motor | |
Motor | 2,2L, 2000-es hengerfej, 2.4-es szelepek |
Kipufogó | 50-es sportrendszer, hengerenkénti leömlővel |
Futómű | |
Egyéb | sper diffi |
Külső optika | |
Festés | Egyedi fekete-fehér színkombináció |
Dekoráció | Airbrush a motorháztetőn és a tanksapkán |
Légterelők | Fehér színű toldatok, küszöbök és hátsó szárny |
Hátsó lámpák | Sötétített |
Fénytechnika | Kék színű undercar kit |
Belső optika | |
Festés, dekor | Belső elemek egyedi színkombinációval |
Kiegészítők | Sport pedálszett |
HIFI | |
Fejegység | Clarion 4x45w |
Hangfalak | 2db 140w MacAudió hangszóró hátul |
X
Jelenleg ezt olvasod: Feketén-fehéren
Legalább feldobom az oldalt!
Gyere Te is és dobjuk fel ezt az uncsi lejárt oldalt!Ok?