X-AKTÁK
aktuális téma
X-AKTÁK topic
Minden érdekes témával foglalkozó, leginkább tudományos, megmagyarázhatatlan, vagy rejtélyes történeteket, híreket várunk.
Műsor ajánló
http://www.youtube.com/user/EnigmakTV
Minden érdekes témával foglalkozó, leginkább tudományos, megmagyarázhatatlan, vagy rejtélyes történeteket, híreket várunk.
Műsor ajánló
http://www.youtube.com/user/EnigmakTV
Több megjelenítése
Kevesebb megjelenítése
mármint akkor innentől
nah a hülyeséget abba lehet fejezni! irány az ömlesztett hülyeségek topic. innetől törölve ami nem ide való.
biztos nem lenne drága egy 20 lábas konténerben 20 fényévet szálljtani a kocsit, mindjárt meg is kérdezem a DHL-t hogy mennyi a tarifa a Glise 581g-re
ültesd koppig fillérekért 
de a tömege 3,2 szerese a földnek szóval vmi erősebb rugókat kellene nézni a kocsiba, mert egyből 3600 kilós golfom lenne és leülne koppig a mostanival
de ott nincs is olyan hogy 1 nap, ott minden nap szombat van mondjuk
de most gondolj bele, olyan gyorsan pörög meg kering, mint búcsúban a breakdance sergő
vagyis hülye vagyok, egy nap 37 nap lenne ott. nem kellene világítani, stb. én már megyek is, mert 2012 a nyakunkon van...
vagyis hülye vagyok, egy nap 37 nap lenne ott. nem kellene világítani, stb. én már megyek is, mert 2012 a nyakunkon van...
ha gondolod én adok el neked
gyorsan venni kell rajta 100-200 Ha földet lehetőleg vmi jó helyen, mondjuk épülő autópálya nyomvonalán
én nem akarok elköltözni
Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
A Gliese 581g jelű, újonnan felfedezett égitest jelenleg ismert paraméterei alapján a Földhöz leginkább hasonlító exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta. Mindössze 20 fényévre van tőlünk, a Libra (Mérleg) csillagképben, és egy a Napnál halványabb csillag, a Gliese 581 körül kering, amelynél korábban már öt exobolygót találtak.
A Gliese 581g csillagtávolsága a Nap-Merkúr-távolsághoz hasonló (azaz csillagához közel kering), ennek ellenére az úgynevezett lakhatósági zónában van. Ez az a térség, amelyben egy Földhöz hasonló bolygó felszínén folyékony víz tartósan előfordulhat. A Gliese 581 kisebb a Napnál, tömege mintegy 30%-a, energiakibocsátása pedig 1 százaléka a mi csillagunkénak. Mivel gyengébben sugároz, közelebb húzódik hozzá a lakhatósági zóna.
A Gliese 581g keringése kötött, tehát 37 napos forgási és keringési ideje megegyezik (ilyen például a Hold is). Emiatt mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé, és nem váltakoznak rajta a nappalok és az éjszakák. A kötött keringés miatt azonban igen stabil viszonyok uralkodhatnak a felszín egyes területein: különösen érdekes lehet például a fény-árnyék határvidék, ahova folyamatosan és igen lapos szögben érkezhet a központi csillag sugárzása.
A bolygó átmérője 1,2-1,4-szerese, tömege pedig csak 3,1-szerese a Földének (eddig általában jóval nagyobb tömegű exobolygókat fedeztek fel), és nagy eséllyel vastag légköre van, ami csökkentheti a nappali és éjszakai oldal közötti hőmérsékleti eltérést. Emellett a kistömegű központi csillag élettartama sokkal nagyobb a Napénál. Mindez kedvező lehet az élet esetleges kialakulása és fejlődése szempontjából. Csillagászati léptékkel a Gliese 581g közel van a Földhöz, ami segíti további vizsgálatát.
Korábban már találtak néhány, a Földhöz hasonló tömegű exobolygót Naphoz hasonló (fősorozati) csillagok körül: ilyen az ugyanebben a rendszerben keringő Gliese 581e 1,9-szeres és a COROT-7b 1,7-szeres földtömegével. Ezek azonban nem olyan távolságban vannak csillaguktól, hogy tartósan folyékony víz lehetne a felszínükön.
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
A Gliese 581g jelű, újonnan felfedezett égitest jelenleg ismert paraméterei alapján a Földhöz leginkább hasonlító exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta. Mindössze 20 fényévre van tőlünk, a Libra (Mérleg) csillagképben, és egy a Napnál halványabb csillag, a Gliese 581 körül kering, amelynél korábban már öt exobolygót találtak.
A Gliese 581g csillagtávolsága a Nap-Merkúr-távolsághoz hasonló (azaz csillagához közel kering), ennek ellenére az úgynevezett lakhatósági zónában van. Ez az a térség, amelyben egy Földhöz hasonló bolygó felszínén folyékony víz tartósan előfordulhat. A Gliese 581 kisebb a Napnál, tömege mintegy 30%-a, energiakibocsátása pedig 1 százaléka a mi csillagunkénak. Mivel gyengébben sugároz, közelebb húzódik hozzá a lakhatósági zóna.
A Gliese 581g keringése kötött, tehát 37 napos forgási és keringési ideje megegyezik (ilyen például a Hold is). Emiatt mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé, és nem váltakoznak rajta a nappalok és az éjszakák. A kötött keringés miatt azonban igen stabil viszonyok uralkodhatnak a felszín egyes területein: különösen érdekes lehet például a fény-árnyék határvidék, ahova folyamatosan és igen lapos szögben érkezhet a központi csillag sugárzása.
A bolygó átmérője 1,2-1,4-szerese, tömege pedig csak 3,1-szerese a Földének (eddig általában jóval nagyobb tömegű exobolygókat fedeztek fel), és nagy eséllyel vastag légköre van, ami csökkentheti a nappali és éjszakai oldal közötti hőmérsékleti eltérést. Emellett a kistömegű központi csillag élettartama sokkal nagyobb a Napénál. Mindez kedvező lehet az élet esetleges kialakulása és fejlődése szempontjából. Csillagászati léptékkel a Gliese 581g közel van a Földhöz, ami segíti további vizsgálatát.
Korábban már találtak néhány, a Földhöz hasonló tömegű exobolygót Naphoz hasonló (fősorozati) csillagok körül: ilyen az ugyanebben a rendszerben keringő Gliese 581e 1,9-szeres és a COROT-7b 1,7-szeres földtömegével. Ezek azonban nem olyan távolságban vannak csillaguktól, hogy tartósan folyékony víz lehetne a felszínükön.
Hatalmas anyagfelhő tart a Napból a Föld felé - sarki fény is lehet kedd éjjel
Augusztus 1-jén óriási anyagfelhő dobódott ki a Napból, amely egyenesen a Föld felé irányult. A napanyag a következő nap során ér el bennünket, ezért ma estétől érdemes egy tőlünk csak elvétve látható természeti jelenségre, sarki fényre vadászni.
A Nap Föld felé forduló oldala igen aktív volt augusztus első napján: naprengések és napkitörések zajlottak rajta, és a felszínéről kidobott anyag egy része a Föld felé zúdult. Ennek az úgynevezett koronakitörésnek az anyaga a következő napban ér el bennünket, és a NASA előrejelzése szerint geomágneses viharokat, illetve fokozott sarkifény-tevékenységet válthat ki.
Mindezek miatt több hírforrás is arra figyelmeztet, hogy augusztus 3-ról 4-ére (keddről szerdára) virradóra érdemes figyelni az eget az alacsonyabb földrajzi szélességeken élőknek is (tehát nem csak azoknak, aki a sarkvidékekhez közelebb élnek). Amerikai források az USA északi részén élőknek is ajánlják a "sarkifény-vadászatot" (például itt), zöldes és vöröses fényfüggönyök lehetőségével izgatva az embereket. Tekintve, hogy az USA északi része körülbelül az é.sz. 45-50. foka közötti terület, Magyarországon is lehet esélyünk (Budapest az é.sz. 47,5. fokán fekszik, 1 földrajzi fok a főkörök mentén 111 kilométernek felel meg.)
Esti programjavaslatunk tehát a következő: ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, nézzünk észak felé, és reménykedjünk az egyik legszebb természeti jelenség megpillantásában. Minél sötétebb helyszínt választunk, annál nagyobb esélyünk van a halványabb felfénylések észlelésére is. Közben az augusztusi csillaghullás (Perseidák) előörséből is elcsíphetünk néhány meteort.
Augusztus 1-jén óriási anyagfelhő dobódott ki a Napból, amely egyenesen a Föld felé irányult. A napanyag a következő nap során ér el bennünket, ezért ma estétől érdemes egy tőlünk csak elvétve látható természeti jelenségre, sarki fényre vadászni.
A Nap Föld felé forduló oldala igen aktív volt augusztus első napján: naprengések és napkitörések zajlottak rajta, és a felszínéről kidobott anyag egy része a Föld felé zúdult. Ennek az úgynevezett koronakitörésnek az anyaga a következő napban ér el bennünket, és a NASA előrejelzése szerint geomágneses viharokat, illetve fokozott sarkifény-tevékenységet válthat ki.
Mindezek miatt több hírforrás is arra figyelmeztet, hogy augusztus 3-ról 4-ére (keddről szerdára) virradóra érdemes figyelni az eget az alacsonyabb földrajzi szélességeken élőknek is (tehát nem csak azoknak, aki a sarkvidékekhez közelebb élnek). Amerikai források az USA északi részén élőknek is ajánlják a "sarkifény-vadászatot" (például itt), zöldes és vöröses fényfüggönyök lehetőségével izgatva az embereket. Tekintve, hogy az USA északi része körülbelül az é.sz. 45-50. foka közötti terület, Magyarországon is lehet esélyünk (Budapest az é.sz. 47,5. fokán fekszik, 1 földrajzi fok a főkörök mentén 111 kilométernek felel meg.)
Esti programjavaslatunk tehát a következő: ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, nézzünk észak felé, és reménykedjünk az egyik legszebb természeti jelenség megpillantásában. Minél sötétebb helyszínt választunk, annál nagyobb esélyünk van a halványabb felfénylések észlelésére is. Közben az augusztusi csillaghullás (Perseidák) előörséből is elcsíphetünk néhány meteort.
Megnyílhat-e a föld Magyarországon is?
A Guatemalában kedden megnyílt hatalmas víznyelő miatt felmerül a kérdés: mivel Magyarországon is sok a mészköves-dolomitos terület, a megnövekedett csapadékmennyiség hatására kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol? A szakember szerint nem, a lösz viszont veszélyesebb lehet.
Mint azt tegnap már láthatták az [origo] Fotó rovatában is, hatalmas lyuk tátong Gutemala City egyik kereszteződésében. A több méter átmérőjű üreg a heves esőzések nyomán keletkezett hatalmas víznyelő, amely elnyelt egy házat és egy útkereszteződést (a helyszínt lásd a Google térképén is).
Hogyan keletkezett ez a nem mindennapi üreg? Közép-Amerikában, így Guatemalában is súlyos természeti csapásokat okozott az elmúlt napokban az Agatha hurrikán. A szélsőséges időjárás miatt áradások léptek fel, és Guatemala városban a csatornarendszer nem tudta teljesen elvezetni a gyorsan lehullott csapadékot. A település egy karbonátos kőzetekből (főleg mészkőből) álló karsztvidéken található. Ezért a felszín alatt sok oldásos üreg, barlang van a térségben. Úgy fest, hogy a gyorsan lehullott csapadék is ezeket a felszín alatti üregeket találta meg. Áramlásával kiszélesített néhányat, majd a meggyengült kőzet felszíni rétege beomlott.
A természetben így keletkeznek a víznyelők, amelyekből a Bükk fennsík karsztos területén hazánkban is láthatunk néhányat. Guatemala városa esetében a felszín erősen be van építve. Természetes növény- és talajtakaró hiányában a lehullott csapadék gyorsan beszivárog a felszín alá - ott, ahol erre a betonozás és az épületek alapzata lehetőséget ad. A lehullott csapadékvíz ezért néhány helyen koncentráltan jut a méylbe, ahol tovább áramlik, és erodálja, pusztítja az anyagot, üregeket, barlangokat mosva ki benne.
Ilyen folyamat eredményezte a képen látható terület beomlását, amely egy hatalmas víznyelőt hozott létre a kereszteződésben. Hasonlóra már korábban is volt példa a városban: 2007. február 23-án szintén beszakadt egy felszín alatti mélyedés, amely három ember halálát okozta, és tönkretett tizenkét lakóházat.
Magyarországon is sok a karsztos terület, így felmerül a kérdés, hogy - ugyancsak a megnövekedett csapadékmennyiség hatására - kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol. Mari László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszékének docense szerint nem. A karsztokkal is foglalkozó kutató az [origo]-nak elmondta: nálunk nincsenek olyan méretű felszín alatti üregek, amelyek teteje így beomolhatna. Talán az Óriások terme jöhetne szóba Aggteleki-karszton, ott viszont elég vastag a fedőréteg.
Az esőzések miatt nálunk egy még gyakoribb kőzet, a lösz lehet veszélyes: a nagy esőzések miatt megváltozott felszín alatti vízszint főleg a löszre épült területeken okozhat gondot. Csuszamlások miatt többször voltak már statikai problémák például Dunaújváros térségében, ahol a lösztakaróba beszivárgó csapadékvíz az egykori talajszintek agyagos rétegeiben megáll, és úgynevezett csúszópályát alkothat - egy olyan felületet, amelynek mentén megindulhat a felette lévő kőzetanyag.
http://www.origo.hu/tudomany/20100602-viznyelo-guatemala-agatha-tropusi-vihar-guatemala-city-karsztjelenseg-barlang-omlas.html
A Guatemalában kedden megnyílt hatalmas víznyelő miatt felmerül a kérdés: mivel Magyarországon is sok a mészköves-dolomitos terület, a megnövekedett csapadékmennyiség hatására kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol? A szakember szerint nem, a lösz viszont veszélyesebb lehet.
Mint azt tegnap már láthatták az [origo] Fotó rovatában is, hatalmas lyuk tátong Gutemala City egyik kereszteződésében. A több méter átmérőjű üreg a heves esőzések nyomán keletkezett hatalmas víznyelő, amely elnyelt egy házat és egy útkereszteződést (a helyszínt lásd a Google térképén is).
Hogyan keletkezett ez a nem mindennapi üreg? Közép-Amerikában, így Guatemalában is súlyos természeti csapásokat okozott az elmúlt napokban az Agatha hurrikán. A szélsőséges időjárás miatt áradások léptek fel, és Guatemala városban a csatornarendszer nem tudta teljesen elvezetni a gyorsan lehullott csapadékot. A település egy karbonátos kőzetekből (főleg mészkőből) álló karsztvidéken található. Ezért a felszín alatt sok oldásos üreg, barlang van a térségben. Úgy fest, hogy a gyorsan lehullott csapadék is ezeket a felszín alatti üregeket találta meg. Áramlásával kiszélesített néhányat, majd a meggyengült kőzet felszíni rétege beomlott.
A természetben így keletkeznek a víznyelők, amelyekből a Bükk fennsík karsztos területén hazánkban is láthatunk néhányat. Guatemala városa esetében a felszín erősen be van építve. Természetes növény- és talajtakaró hiányában a lehullott csapadék gyorsan beszivárog a felszín alá - ott, ahol erre a betonozás és az épületek alapzata lehetőséget ad. A lehullott csapadékvíz ezért néhány helyen koncentráltan jut a méylbe, ahol tovább áramlik, és erodálja, pusztítja az anyagot, üregeket, barlangokat mosva ki benne.
Ilyen folyamat eredményezte a képen látható terület beomlását, amely egy hatalmas víznyelőt hozott létre a kereszteződésben. Hasonlóra már korábban is volt példa a városban: 2007. február 23-án szintén beszakadt egy felszín alatti mélyedés, amely három ember halálát okozta, és tönkretett tizenkét lakóházat.
Magyarországon is sok a karsztos terület, így felmerül a kérdés, hogy - ugyancsak a megnövekedett csapadékmennyiség hatására - kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol. Mari László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszékének docense szerint nem. A karsztokkal is foglalkozó kutató az [origo]-nak elmondta: nálunk nincsenek olyan méretű felszín alatti üregek, amelyek teteje így beomolhatna. Talán az Óriások terme jöhetne szóba Aggteleki-karszton, ott viszont elég vastag a fedőréteg.
Az esőzések miatt nálunk egy még gyakoribb kőzet, a lösz lehet veszélyes: a nagy esőzések miatt megváltozott felszín alatti vízszint főleg a löszre épült területeken okozhat gondot. Csuszamlások miatt többször voltak már statikai problémák például Dunaújváros térségében, ahol a lösztakaróba beszivárgó csapadékvíz az egykori talajszintek agyagos rétegeiben megáll, és úgynevezett csúszópályát alkothat - egy olyan felületet, amelynek mentén megindulhat a felette lévő kőzetanyag.
http://www.origo.hu/tudomany/20100602-viznyelo-guatemala-agatha-tropusi-vihar-guatemala-city-karsztjelenseg-barlang-omlas.html
Rakéta lehet a Föld mellett elhaladt rejtélyes objektum
"Ismeretlen kisbolygónak tekintett objektum haladt el a Föld mellett. Jellemzőit tekintve azonban nem hasonlított a többi égitestre, és részletes elemzése során kiderült: egy elkóborolt orosz rakétafokozat térhetett vissza bolygónkhoz.
2010 KQ jelzést kapott a 2010. május 16-án felfedezett apró égitest, mivel azonosításakor bolygónk közelében elhaladó, potenciálisan veszélyes kisbolygónak tekintették. Azonban kis pályahajlása (pályasíkjának a Föld keringési síkjával közel párhuzamos helyzete), valamint színképi jellemzői alapján jogosan feltételezték, hogy mesterséges testről van szó.
Még mindig nem sikerült biztosan azonosítani a testet, de valószínű, hogy egy 1974. október 28-án indított Proton hordozórakéta negyedik fokozata lehet. Ez a rakéta küldte a Hold felé a Luna-23 orosz Hold-szondát. Az űreszköz feladata anyagminta visszahozatala lett volna a Földre, de mintavevő berendezése nem működött megfelelően.
A közel 2 méter átmérőjű rakétafokozat a Földhöz nagyon hasonló pályán kering, és űrszemétnek tekinthető. Az objektum a továbbiakban is a bolygónkéhoz hasonló pályán mozog, és a számítások alapján közel 6% az esély rá, hogy 2036-ig eltalálja a Földet. Becsapódása nem jelentene komoly veszélyt, anyagának nagy része eliizzana, esetleg kisebb darabok hullanának a felszínre."
"Ismeretlen kisbolygónak tekintett objektum haladt el a Föld mellett. Jellemzőit tekintve azonban nem hasonlított a többi égitestre, és részletes elemzése során kiderült: egy elkóborolt orosz rakétafokozat térhetett vissza bolygónkhoz.
2010 KQ jelzést kapott a 2010. május 16-án felfedezett apró égitest, mivel azonosításakor bolygónk közelében elhaladó, potenciálisan veszélyes kisbolygónak tekintették. Azonban kis pályahajlása (pályasíkjának a Föld keringési síkjával közel párhuzamos helyzete), valamint színképi jellemzői alapján jogosan feltételezték, hogy mesterséges testről van szó.
Még mindig nem sikerült biztosan azonosítani a testet, de valószínű, hogy egy 1974. október 28-án indított Proton hordozórakéta negyedik fokozata lehet. Ez a rakéta küldte a Hold felé a Luna-23 orosz Hold-szondát. Az űreszköz feladata anyagminta visszahozatala lett volna a Földre, de mintavevő berendezése nem működött megfelelően.
A közel 2 méter átmérőjű rakétafokozat a Földhöz nagyon hasonló pályán kering, és űrszemétnek tekinthető. Az objektum a továbbiakban is a bolygónkéhoz hasonló pályán mozog, és a számítások alapján közel 6% az esély rá, hogy 2036-ig eltalálja a Földet. Becsapódása nem jelentene komoly veszélyt, anyagának nagy része eliizzana, esetleg kisebb darabok hullanának a felszínre."
momoP206
#1573
2010. április 04. 00:26
Ha Te is hozzá szeretnél szólni, jelentkezz be!